Elsőnek volt a színházi élmény, ami nagyon felidegesített. Csak simán a színház, vagy a konkrét produkció? MI A FASZT KÉRDEZŐSKÖDSZ? na.
Nagyon.
De aztán elemenekültemni akartam, csak utánunk futott az egyik színész, aki a haveromat ismerte, azt a haveromat, aki odavitt, mert ismerte a haverját, a színészt, aki játszott. Még akkor is menni akartam, és mondtam is. De győzött a kocsmavákuum.
Visszamentünk. Amíg a haverja, a színész, elpakol, iszunk egy sört, aztán uzsgyi haza, ők meg műértsenek.-
Hát nem.
Nem ez lett.
Beszélgetni látszottunk.
És még én is elhittem.
Aztán jött a koncert. Fekete Jenő Bebaszva Band és Zenekara. Józanul. Vagy kicsit bebaszva.
Kihúzták.
Jenőt. Nem volt egyszerű feladat, nem is sikerült. De -vagy éppen ezért- fergeteges koncertet adtak. Vagy csak annak tűnt. De az a lényeg.
Aztán haza, 3negyed 1kor. Vagy később kicsit. És nem vittem gépet (DSLR). Most meg itt vagyok, holnap meg menni kell árbájt. ó, ó.
A színész nyereségenk számít. Embergyűjtőként bólintok. A színésznő is érdekes lehet --ami a fejében van, gondolat gyanánt, úgy értem, nem olyan ady-várad-színésznőcskék-formán-- (Ő is az asztalunknál ült, vagyis mi ültünk az ő asztalához), de vele nem volt egy percnél hosszabb perszonálúdejó. Asztala Viasz.
Ráborula (Rába Bula).
Jöjjenek az egy Ip Tomi szakértők!
100110001001011001
Borulj Rámszesz!
köszönöm argyelán kolléga a viccet
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.