Egy óvatlan pillanatban hírt olvastam. Már megint az emberek terelik magukra a figyelmet, mintha más se lenne ezen a bolygón.

A lényeg:

"(...) A kocsit vészvillogóval hagyta valaki reggel fél kilenc körül a Margit híd budai felhajtójánál, egy órával később szállították el onnan. (...) összefüggő kocsisor alakult ki a BAH-csomópontig"

Két kérdés merül fel bennem, kiteregetem, hátha valaki tudja a választ.

1., Miféle oka lehet az embernek ilyen helyen hagynia az autóját, azon kívül, hogy a terhes feleségét/szívrohamos férjét/zöldet habzó gyermekét rohanvást vitte a korházba, mikor az eszköz elromlott, illetve azon kívül, hogy egy társadalomban létezésre képtelen, agytalan nyomorult? Az első eset összefoglalóan hivatkozik a krízishelyzetekre, utóbbit bőven ki lehet fejteni. De mi van még?

(1.b. póttétel: mi jár az ilyesmiért? Remélem drága.)

2., Mi tart egy teljes óráig abban, hogy a helyszínre érkezzen egy tréler? Fél óráig senki sem szólt senkinek, csak dudáltak? Aztán egy cigi, kávé, tankolni, engedélyek, menetlevél, és már mehetünk is?

Kérdésekben félig a válaszok, de az 1.b. külön érdekelne.

És mielőtt baj lesz, mert ki tudja, milyen volt a tegnapi napja szegénynek: A terhes férjét szívrohammal a korházba szállító, beteg gyermekét lelkiismeretesen gondozó törékeny hölgy (stb.) esetén semmi kifogásom, hagyja csak ott nyugodtan, van, aminél nem fontosabb néhányszáz autós egy napja. El tudom magam képzelni olyan helyzetben, amikor az út közepén hagyom hátra tajtékos gebémet, kerül, amibe kerül.