Szemben a templomnak semmi baja, nincs ok pánikra! A pán egy vízben élő állat lehet eszerint, olyasmi, mint valamelyik hal. De melyik? "Izgir Monbolev nem látta jól Margaret arcát az egyre sűrűbb sötétéségben, ezért igazított kicsit az asztal közepén lévő lámponty." Hát, ez biztos nem az. Akkor mondjuk: "Az alattvalók bűzös serege szájtátva csorgatta gusztustalan, lepedékes nyálát ki tudja mióta, amikor végre megjelent maga a Király. Puszta látványa túl tett minden addigi pombalin." Hmm, ez már majdnem jó, de nem. Keszeg? "Lola csodálatos melleire kezével szorította a parányi bikini háromszögeit, mivel a vízből kilépve a terhek alatt elszakadt nyakában a keszegt." Nem, ez még rosszabb, mint az eddigiek. Biztos naphal! "Garin úr hajnaltól sötétedésig a halottak meredt testét mosta, s piszkálta ki olykor üregeikből a kellemtlen szagú és állagú matériákat, hogy egy kissé szalonképesebbé tegye az illető hulláját ravatalára, és ezért, vagy talán másért, talán a fogak közé szorult vastag hajszál kihúzásának a félig nyiltott szájüreg által felhangosított, örjítően nyikorgó hangjáért, de nem szerette, ha magányos estéibe betolakszik a teljes gőzzel dübörgő politikai kamnaphaly." Na, jó, mindegy, bocs, csak gyakoroltam.
Meg amúgy más is szaporodik ikrával, nem csak a hal meg a pán?
Meg amúgy más is szaporodik ikrával, nem csak a hal meg a pán?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.