Balkan

Ma dönthetek utoljára úgy, hogy nem hallgatok se Slágert, se Danubius-t.

Jaj, pedig annyira viccesek!

Dudál a nép hajnal nyolckor, először azt hittem, csak simán kurvára idegesít valakit, hogy más is ugyanazon az úton akar haladni, amit az ő adóforintjaiból neki építettek – olyankor szoktak ezek így tülkölni. De nem, ez most erősebb volt, ennyien nem szoktak egyszerre hangosan jelentkezni, hogy „Hülye vagyok! Tannéni! Istenke! Tessék nézni! Ugye milyen szépen hülye vagyok?” A hülyék között is vannak eminensek, a még-még-még egy kicsit hülyébbek. De most nem, most egyszerre kiabálták be.
Fel vannak szalagozva, érdekes, ezek úgy szeretik felszalagozni magukat. Most éppen veres pántlikával jelölik meg a vagyontárgyaikat, de ugyanígy imádták, amikor kokárdával billogozhatták meg önnön ruházatukat permanensen, vagy éppen sávokkal, autójukat rántotthús-matricával, hallal stb.

Szól a kürt, mint ordító rajzfilmtorokból kilógó nyelv lobog a veres szalag. Ordítják, hogy ne szűnjön meg a két kereskedelmi rádióadó. 

Hehe.

De megszűnik.
És?

Na mindegy, jót kiabáltak.

Viszont, ha ez ilyen cuki szórakozás, hát nekem is van ötletem, biztos ez is tetszeni fog. Meghirdetem az „Egy perces néma gondolkodás a színvonalas oktatásért”-t.

Aki szerint fontos, hogy a gyerekeknek alaposan megtanítsanak fontos és hasznos dolgokat az iskolában, és úgy gondolja, hogy ezt leginkább jólképzett, kellően megfizetett, és ezért szigorúan válogatott és ellenőrzött pedagógusok tehetnék meg, az péntek reggel nyolckor álljon meg, ahol van, és teljes kussban gondoljon arra a tanárára, akit a legtehetségtelenebb, legostobább, legrosszindulatúbb, legkártékonyabb vadbaromként aposztrofálna így utólag.

Hogy mindenki lássa, ki az, aki az „Egy perces néma gondolkodás a színvonalas oktatásért” keretében csinálja mindezt, közben tessék orrot túrni, és az egy perc letelte után a kigyűjtött fikát az ujjbegyen felmutatni.

Megenni nem muszáj.